Ha a külsőnkről van szó, hegyeket bírunk megmozgatni, a legőrültebb dolgokba belevágunk, fogyi tabletta, káposztaleves kúra, masszírozó-zsírégető kütyük. Most, hogy közeledik a bikiniszezon ömlenek az őrült diétás tanácsok, minden ismerősünk tud legalább egy méregtelenítő-feszesítő-fogyasztó-hámlasztó-fiatalító receptet. A diéta fogalma mostanra egyértelműen összeforrt a gyors fogyás lehetőségével, ami tényleg kecsegtető lehet, azonban jobb ha tisztában vagyunk vele, ezek az eredmények a legtöbb esetben rövid ideig tartóak. A rosszul megválasztott diétával több kárt tehetünk magunkban, mint amit a kockás has kompenzálhat. Mielőtt belecsapnánk egy csodát ígérő két hetes világmegváltásba, nézzük meg miről is szól.

 
Photo by Heather Barnes on Unsplash

Mióta világ a világ, meglehetősen hiún állunk a külsőnket érintő változásokhoz. A huszadik század elején már virágkorát élték a fogyasztó szerkentyűk, fürdősók, szappanok, hashajtók. Ekkortájt elsősorban esztétikai kérdésnek bizonyult az elhízás, megjelentek az első fogyókúrás szakácskönyvek, tisztában voltak vele tehát, hogy köze lehet az étkezésnek a kialakult helyzethez. Ugorva az időben, áthaladva az Atkins, vércsoport, és 90 napos diétákon, megérkezünk a jelenbe. Ahol a helyzet úgy tűnik változatlan. Tudom, hogy rengetegen vannak, akiknek valamelyik fogyókúrás trend meghozta a várt hatást, viszont emberek tömegeinek nem sikerül a mai napig hosszútávú eredményeket elérnie. 

Miért? 

Szerintem egy diétás tanácsnak legalább annyira speciálisnak kell lennie, mint az egyén maga. Összetetten és különbözően működünk, nincs olyan tanács amit minden embernek el lehet adni. Meg kell vizsgálni a körülményeket, külsőleg-belsőleg, mindenki másként reagál az őt ért változásra. 

Mit értünk diéta alatt?

A diéta alatt étrendbeli változtatást értünk, ami valamilyen speciális állapot miatt válhat indokolttá. Várandósság, betegség ,-megelőzés, életkor.  Elsősorban egészségügyi problémákkal küzdőknek javasolt terápia, ami életmentő jelentőségű is lehet,

• allergia esetén
• műtét előtt/után
• betegségben (pl.: cukorbetegség).

Lehetnek rövid illetve élethosszig tartók is, egy étel allergia esetében valószínűleg tartani kell az étrendet hosszú éveken át. Műtét előtt nem kell hetekig diétáznunk, pár nappal a beavatkozás előtt szoktak kíméletes étkezést előírni. Előfordul, hogy valakinek az egészségét fenyegető testsúlya miatt javasolják a változtatását, ez éppúgy lehet a túlsúly vagy a nagyon alacsony testtömeg is.

                                                                                                                                                    Photo by Bram Laenen on Unsplash
Habár a diétát fordítják életmódnak is, mégis úgy tűnik inkább egy határozott és rövidtávú dologról beszélünk. Számomra az életmód fogalma azt jelenti, hogy egy olyan egészséges életet élek, ami fenntartható, hosszútávú. Kialakítom a saját szervezetemnek legmegfelelőbb étkezést, mozgást, hobbit. Törekvés az egyensúlyra. Előfordulnak kibillenések, rosszul sikerült étkezések, de ha az idő nagy részében képesek vagyunk a közepén maradni az útnak, nem lesz gond az az egy-két botlás. A túl sokáig fenntartott szélsőséges étkezés, mozgás ( kevés-sok, egyoldalú ) bizony  vissza fog köszönni, és nem a szó legnemesebb értelmében. 

Kétség sem fér hozzá, hogy ez egy nehéz feladat, nincs jól bevált recept. Tapasztalatot kell gyűjteni, figyelni kell a testünk visszajelzéseire, kapcsolatot ápolni vele. Ezek persze mind légből kapott dolognak hangzanak egy olyan világban, ahol nincs idő semmire, és a létezés értelme a sikeresség. 

Mit csináljak? 

Tudom, hogy senki nem szereti hallani, hogy új életmódot kialakítani évek kérdése is lehet, de közben rengeteg dolgot tanul az ember magáról, testi és lelki szempontból egyaránt. Mindenkit arra biztatnék, hogy tájékozódjon, vizsgáljon meg többféle nézőpontot (javasolnám a keleti filozófiák tanulmányozását, táplálkozás témában is ), olvasson könyveket, próbáljon ki új ételeket, mozgásformákat, kérje szakember segítségét → forduljon dietetikushoz, alvás szakértőhöz, edzőhöz. 

Ami a legfontosabb, hagyj időt magadnak, arra hogy rájöjj, mi az ami neked jólesik.

Ha szakemberhez fordultál, és úgy érzed belehalsz abba, hogy változtatnod kell, akkor szerintem nem jó helyen jársz. Neki pontosan tudnia kell, hogy mik azok a lépések, amivel hozzásegít téged ahhoz, hogy egy jobb életet élhess. Ha az edződtől úgy mászol haza minden edzés után, akkor nem a megfelelő terhelést kaptad, ha éhen halsz a javasolt étrendtől, rosszul van összeállítva. Sajnos nincs garancia, arra, hogy az első helyen megkapod az összes neked legjobb tanácsot, de ne csüggedj, rengeteg jó szakember van ebben az országban.

A jó hír az…!

Ha van káros szokás, akkor van jótékony is. 

Általában december utolsó napján egyfajta búcsúzásként belelépünk abba az álomba, amiben holnaptól minden más lesz. Rögtön lefogyunk, nem dohányzunk, nem iszunk, maratonokat futunk, mindezt a múlt hétre. Az újévi fogadalmak nem ott buknak el, hogy január elsején kezdődnek. Irreális célokat tűzünk ki magunk elé, olyanokat amik józan ésszel hónapok alatt érhetőek el.  

Photo by The Journal Garden | Vera Bitterer on Unsplash

Ahogy a szokások elhagyásánál, úgy az újak kialakításánál is kevésnek mondható a tudatosság, akaraterő. Egészen addig működik, amíg nem kerülünk valamilyen stresszelt helyzetbe, akkor újra a régi mintákhoz nyúlunk, időt, energiát spórolva a vészhelyzet túlélésre. Ez cseppet sem azt jelenti, hogy akkor erről le is kell mondanunk. A tudatosságunkat fordítsuk arra, hogy megtervezzük a kialakítandó új „életet”.

Fontos:

az elérendő célt tudjuk lebontani kisebb egységekre. Általában napokról beszélünk. Az előző bejegyzésben szó volt róla, hogy minél kisebb energiabefektetést igényel valami, annál gyorsabban tud megszilárdulni a viselkedés. (a kakaós csiga esete) Olyan apróra kell lebontanunk a célunkat, amit minden nap teljesíteni tudunk. 

Például: 

egy hétig, minden nap gyalogolok egy megállót a tömegközlekedés helyett ⇒

⇒ második héten két megálló ⇒

⇒ harmadik héten három megálló ⇒

... és így tovább. Egy hónap múlva elgyalogoltam a négy megállóra lévő munkahelyre. Szuper! Nem is kell többet Bkv bérletet vásárolni. Viccet félretéve, ezek a tényleg csekélynek tűnő változtatások képesek elindítani az úton.  Ha tudok gyalogolni akkor is, amikor nem a legkedvezőbb az időjárás, amikor reggel el vannak macskásodva az izmaim már tréningezem magam a jövőbeni elképzelésemhez, hogy lejárok az edzőterembe heti háromszor. Akármennyire elcsépelten hangzik, a rendszeresség elengedhetetlen, ha lehetőség van rá, ugyan abban az időben ismételjük az áhított  viselkedést.

Te teremted a saját jövőd.

 Kezdj el úgy gondolni magadra, amilyen lenni szeretnél.

Ha az életedet örök pesszimistaként éled, folyton olyan helyzeteket fogsz magadnak teremteni, amivel igazolhatod az állításod. Hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás, ez nehéz kérdés, viszont valahogy meg lehet törni ezt a véget nem érő körforgást. Esélyt kell adni egy pozitívabb kimenetelű jövőre. Képzelhetünk ilyenkor pénzhegyeket magunknak, mint Dagobert bácsi, de ez sem fog az égből lepottyanni, tenni kell érte. 

Képzeld el magad úgy, mintha máris olyan lennél, mint amilyen szeretnél, viselkedj úgy, járj úgy, beszélj úgy. Lehet, hogy mesterkéltnek fogod érezni, vagy teljesen idegennek, de hatni fog. ( Pár könyvet már megjelentettek arról, hogy testtartások hogyan hatnak ránk. Mondhatjuk a jógát is → tudatállapotok. ) Ha vonszolom magam az utcán, akkor is szerencsétlennek fogom magam érezni, ha egyáltalán nem vagyok az.

Hallottad már: Mosolyogj!

Igen, ha rossz a kedved és mosolyogsz, vissza fog hatni rád. Ha azt gondolod magadról, hogy egy unalmas, lusta ember vagy, úgy fogsz cselekedni. Akkor már mások is ezt fogják gondolni rólad, nem mintha ez lenne a legfontosabb, de ez is hatással van arra, miként éljük a napjainkat. Teljesen hétköznapi példa, ha a középiskolában te voltál az osztály viccmestere, tutira a 20 éves osztálytalálkozón is arra fognak számítani tőled, hogy minimum három labdát az orrodon pörgetve jelensz meg. És te úgy fogsz viselkedni, ahogy tőled elvárják. 

Ezeket a gondolatokat lefordíthatjuk az összes olyan szokásra, amit szeretnénk beépíteni az életünkbe. Sportos szeretnél lenni → gondolkodj sportosan, járj sportosan, nem utolsó sorban pedig valósítsd meg fizikai szinten is. Azzal, hogy beleélem magam sajnos még nem értem célt, a cselekvés nehézségét nem tudjuk megúszni. 

Ha észreveszed, hogy éppen dühöngsz kezdj el pont ellentétesen viselkedni. Olvastam valahol, hogy egy pár úgy oldotta a feszült szituációkat, hogy vicces maszkokat vettek fel, amit nem lehet nevetés nélkül hagyni. Valahogy így legyünk ezzel mi is, úgy is egész nap maszkokat hordunk, cserélgetjük őket szituációtól függően. 

 Összegezve: 

tervezz tudatosan → bontsd le rövidebb célokra

ismételj

csinálj úgy, mintha már olyan lennél, mint amilyen szeretnél

Előző bejegyzés: 

Szokások. Mivel kezdjem? 

Kezdd azzal, hogy elengeded az elvárásaidat, amit magaddal szemben máris felállítottál.

Ritkán fordul elő, hogy egyik napról a másikra az ember gyökeresen változtat az étkezési szokásain, az aktivitásán „visszaesés nélkül”. A napunk nagy részében automatizált folyamatokat hajtunk végre, ezzel energiát spórolunk a testünk számára, ami jónak tűnhet, viszont így nehezebb észrevennünk az idő közben felhalmozott rossz, ne adj isten káros szokásainkat. Felkelsz, kávé, rohansz munkába, bekapsz egy péksütit, meeting, call-ok, ülsz a gép előtt, ebéd – leves, fő étel, süti, kávé2- meeting, call-ok, ülsz a gép  előtt, meló vége, otthon vacsi-, tv előtt nasi, alvás.  Nem, az evés nem káros szokás, ahogy a munka sem. Bizonyos szintig. Csak telnek az évek, talán az sem tűnik fel, hogy öt számmal nagyobb nadrágban járunk, mert mindig csak eggyel kell nagyobbat venni, szépen lassan kúsznak fel a kilók, és az egészségünk sem úgy muzsikál, mint régen.

Photo by Lukas Budimaier on Unsplash

Hogyan válik valami szokássá?

„A szokások-akár jók, akár rosszak-természetüknél fogva kondicionált és automatikus viselkedések, amelyeket környezeti és belső, pszichés ingerek indítanak el. „

kiváltó inger / helyzet + viselkedés + jutalmazás + ismétlés

= szokás 

Szóval, ha minden héten kétszer elmegyek bevásárolni, az itt ért ingerek hatására ( például pékáru illat, amivel elárasztják a teret) vásárolok egy kakaós csigát, majd a hosszú és kimerítő nagybevásárlás után megeszem a friss ropogós péksütit az nekem jó lesz. Mert megérdemlem, hiszen eltöltöttem két órát az élelmiszer beszerzésével.  Ha ezt eljátszom legalább három héten keresztül nagy eséllyel alakítottam ki egy szokást. Minél kisebb változásról van szó, annál hamarabb tud beépülni. A kakaós csiga elfogyasztása viszonylag kis energiabefektetés, ezért körülbelül 20 nap után szokássá avanzsál. Hogy a csiga majszolása mennyire jó bevésődés, azt mindenki döntse el.

Ahogy én látom:

heti 2 x kakaós csiga = heti 2 x 500 kCal = 1000 kCal → havi 4000 kCal

Havi négyezer kalória csak „pár” kakaóscsigából. Az körülbelül annyit tesz, mintha két nappal többet ennénk, mint egy átlagos hónapban. Amiből nem csak fizikailag nem fogunk profitálni, egészségünk, szénhidrát anyagcserénk sem fog köszönetet mondani. Ezek az értékek tényleg csak szemléltetésre szolgálnak, létezik olyan kakaóscsiga ami csak 220 kCal.

A rossz szokások azért alakulnak ki gyorsabban és maradnak is velünk jó sokáig, mert valamilyen belső késztetés, az örömszerzés vagy kielégülés mozgatja, amelyek olyan biológiai ösztönök, amikhez gyorsabban alakul ki viselkedés. Annál gyorsabban alakul ki a szokás, minél közelebb van időben a cselekvéshez a jutalom. Fagyi-doboz-nyitás-evés-kielégülés.

Ha nem elég az akarat...

Talán próbáltál már meg elhagyni önerőből rossz szokásod,  ha sikerült akarattal, akkor szerencsésnek mondhatod magad. Mert, az a hír járja, hogy ezek

Amik általában legyőzhetetlennek bizonyulnak. Itt jön az a bizonyos elefánt, amire nem gondolunk. Ha eldöntöm, hogy két hétig nem eszem csokit, akkor nyilván még gondolnom sem szabad rá. Ha valamilyen gondolatot, cselekvést gátolni akarunk, a háttérben folyton ellenőrizni kell magunkat, hogy nem gondoltunk e rá. Ettől folyton arra gondolunk. Tehát kész is, a saját kis paradox csoki csapdánk. 

 Photo by AJ Robbie on Unsplash

Ha nem csak az új kell, de szabadulnál a régitől... 

 Hogyan hagyjunk el nem kívánatos szokásokat ?

Szokásaink feltételesek, kötődnek emberekhez, társaságokhoz, helyekhez, időjáráshoz. Ha végiggondolod, melyik barátoddal mivel múlatjátok az időt, rájöhetsz, hogy bizony vannak kialakult szokásaitok, kedvenc kocsmátok, kávézótok, ahova mindig betértek amikor együtt vagytok. 

Nem arról van szó, hogy meg kell szakítani emberi kapcsolatainkat, együtt is kialakíthatók új szokások, meg kell változtatni a kontextust. Copy-Paste - fogod magad meg a barátod és beilleszted az uszodába, feltételezem ott kevesebb sör fog fogyni.

Hát igen, valóban nehéz úgy járni kelni a városban, hogy kerülgetem a pékségeket. Viszont érdemes minimalizálni a csábítás mennyiségét, nem kell szlalomozva közlekedni a körúton, de ha tudom, hogy egy bizonyos sarkon van a kedvenc pékségem, a lehető legnagyobb ívben elkerülöm. Otthonra nem veszek a kedvenc nasimból. Nem, nem dugom el vészhelyzet esetére, mert az a vészhelyzet körülbelül 1 perc múlva jelentkezni fog. Ami nincs otthon azt nem tudom megenni.  

Viselkedésgátlás:

Az elején láthattuk, hogy a viselkedés megszilárdulásában nagy szerepet játszik a jutalmazás. Ha ebből a folyamatból kiiktatom a jutalmat, egy idő után megszűnik a szokás. 

Viselkedéscsere: 

A rossz szokást lecserélem egy jóra, mi sem egyszerűbb... csoki helyett répa. Aha...

Akkor tudunk hatékonyak lenne, ha megfogalmazzuk mi a jutalom. Ha a csokievéstől megnyugszom, akkor a nyugalom a jutalmam. Rájövök, hogy miért csinálom, keresek a nyugalom létrehozására egy másik módot, például elkezdek légzőgyakorlatokat végezni. 

A rossz szokás új viselkedésre cserélése egy kioltást és egy új viselkedés tanulását jelenti. A sikeres kondicionálás feltétele az ismétlés, e nélkül nem erősödik meg az új szokás. 

A következő bejegyzésben:

Hogyan készül? Új szokások.

Felhasznált irodalom, idézetek : Szendi Gábor, Párbajok nélkül 

Örülök, hogy itt vagy!

Ezt a blogot azért hoztam létre, mert szeretnék segítséget, motivációt, ötleteket adni neked, nektek. Mielőtt még belevágnék a nagy írásba, röviden bemutatkoznék, mert illik. 

Vida Dorisz vagyok, jelenleg személyi edzőként dolgozom Budapesten, mellette asszisztálok egy rendelőben, és természetgyógyásznak tanulok. Mióta az eszemet tudom, érdekel minden, ami az emberen belül és kívül zajlik -az első fellángolásom -gyermekkorom remek gyűjteménye, A Tudás Fája , Az emberi test rovatánál történt. Azóta eltelt pár év, tanultam egy két dolgot. Például azt, hogy nem lehet eleget tanulni. Végtelenül összetett lények vagyunk, óriási összefüggéshalmaz. A testem, lelkem, szellemem, számomra ezek nem léteznek egymás nélkül, és nehéz dolga van annak, aki részeket ragad ki belőle. Azóta próbálom összerakni a saját puzzle-m. Egyelőre nem látom a végét, de ez nem keserít el. Később szeretnék egészségügyi kérdésekben segítséget nyújtani, hogy fennkölten fogalmazzak gyógyítani. A blog témáját nem specializálnám, egy jó nagy kalap, amibe minden belefér az egészségünkkel kapcsolatban, legyen az táplálkozás, testmozgás, lelki egyensúly.

Azt remélem, hogy adhatok egy darabot, mindenki puzzle-jéhez.

Ha úgy érzed, hogy tudnék neked segíteni edzésben, vagy életmód tanácsra volna szükséged, keress bátran!  Email-ben vagy akár telefonon. 

Email: dorisz.vida@gmail.com

Mobilszámom: 06706268789

https://springday.hu/trainer-item/vida-dorisz/ 

Rengeteg helyről halljuk, hogy az egészséges életmód kihagyhatatlan lépése a mozgás beiktatása a mindennapjainkba. E mellett az evidencia mellett rögtön szárnyra kél a félelem, felrémlenek izmos felsőtestek, az ételek folytonos mérlegelése. Az ember rögtön a legrosszabbra gondol - az egész életemet az edzőterem bűzében kell eltöltenem , na azt már nem!?

Hogy ki milyen okból találkozik a mozgás szükségszerűségével nagyban befolyásolhatja a tenni akarás mértékét. Valljuk be, ritkán teszünk azért, hogy a jelenlegi állapotunkból kihozzuk a maximumot. Amíg nem jön egy betegség, baleset, talán eszünkbe sem jut, mennyi mindent bír a testünk nap, mint nap, amíg nincs hiány, addig azt hiszem az a természetes, hogy jövök-megyek, éjszakázom, ha kell, kipattanok az ágyból, elmegyek bevásárolni, szóval csinálom a hétköznapi ügyes-bajos dolgaim. Addig amíg a megszokott tevékenységemet el tudom végezni fizikai fájdalom nélkül, addig élek.. virulok. ( Sokszor sajnos az sem motiváló, ha fizikai fájdalmat tapasztal az illető, megtanul vele élni, azt hiszi ez ilyen, így kell működnie. )

Valamiért könnyebb végletekben gondolkodnunk. Ha mozgásra adom a fejem, rögtön maratont kell fussak, napi 3 órát kézisúlyzók társaságában kell töltsek. Nem egészen. Nem kell mindenkinek fitness modellnek lennie, nem kell rögtön az egész életünket átalakítani. Nem kell elvárásokat támasztanom magamnak, nem kell, hogy csirke-rizs koszton éljek.

Photo by Jp Valery on Unsplash

Amit viszont fontos volna látni, fokozatosan érdemes változtatni, a legkevesebb is pozitívan hathat az egészségre, fizikailag és lelkileg is. Egy séta, kertészkedés, lépcsőzni a metróban, állni a buszon, nyújtózni a számítógép előtt. Ha elkezdem beépíteni a mindennapjaimba ezeket az apró újdonságokat, idővel azon kapom magam, hogy többre lesz szükségem. Többre lesz szükségem, mert jobb lesz a közérzetem, friss levegőt szívtam, a vérkeringésem éledezik, kapcsolódom a természettel.

Nem feltétlenül kedvezünk magunknak, ha fejest ugrunk az életmódváltásban. Itt most általánosságban beszélek, tekintsünk el az életbevágó egészségügyi beavatkozásoktól ( pl.: cukorbetegség )  Türelemmel hozzáállni, az egészséges életmód hosszútávú befektetés, különben varázslatnak hívnák és nem életmódnak.