Demotivált, szomorú, visszahúzódó, szűkszavú, ingerült, lusta, morcos, sírós. Ezek a tulajdonságok bárkire igazak lehetnek, a depressziósra azonban ezeknek az együttállása, és hosszantartósága jellemző. Feltehetőleg mindenki hallott róla, vagy volt már egy ismerőse, akinek az ismerőse leverten tengette mindennapjait. A kifejezés egyre divatosabbnak számít, közszájon forog. Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 12 %-a érintett.  

A téma feldolgozását tagadhatatlan módon saját élményeim ihlették. Annak ellenére, hogy a depresszió, mint kifejezés mennyire beékelte magát a mindennapjainkba, azt tapasztalom, hogy az emberek nem ismerik fel megjelenését a környezetükben, ismerőseiken, családtagjaikon. Nem is volna feladata senkinek sem terápiáznia a hozzá közelállót. Az én idealisztikus világomban azonban az emberek kíváncsiak egymásra és arra törekednek, hogy jó kapcsolatokat ápoljanak magukkal és másokkal. Ennek elengedhetetlen része az egymásra való odafigyelés és empátia. Biztos vagyok benne, hogy a depressziós esetek többségén segítene ha nem társas magányban élnénk. 

Depressziós - mitől? 

Kialakulásának okait még eddig nem sikerült egyetlen tényezőre leszűkítenünk. A biológiai adottságokon kívül figyelembe kell vennünk a pszichológiai tényezőket, és ezek kölcsönhatását. Megkülönböztetünk úgynevezett endogén eredetű, ami a test normálistól eltérő működéséből eredhet, ilyenek, a vitaminhiányok, neurotranszmitterek működésének zavara, hormonális tényezők, illetve exogén depressziót, amit a külső okok, életesemények idéznek elő, szeretett személy elvesztése, gyász, munkahely elvesztése, kudarc, szerelmi bánat, társadalmi kirekesztettség.

Valószínűleg mindannyiunk életében előfordultak olyan időszakok, napok, percek, amik fejfájást okoztak, amikor biztosak voltunk benne, produkáljuk az összes tünetet, ami a depresszió diagnosztizálásához szükséges. Bárkinek az életében felléphetnek nehézségek, amikor úgy érezhetjük, képtelenek vagyunk átugrani az akadályokat. Hogy ezeket a nehézségeket hogyan éljük meg nagyban befolyásolják a gyermekkorban ért ingereink, tapasztalataink, traumáink. 

Nem lehet és nem érdemes azonban egymástól külön kezelni a lelki és fizikai okokat, minden esetben érdemes megvizsgálni a lehető legtöbb tényezőt, annak érdekében, hogy a továbbiakban javítani lehessen ezeken.

Mit gondol? 

Ha nem volt közelebbi kapcsolatunk olyan emberrel, akinek az életében előfordultak ilyen szakaszok, nehezen tudjuk elképzelni, hogy is éli meg a mindennapokat. A depressziós ember gondolkodásában fellelhető minták: 

• Mindenből negatív következtetést von le, ami egyfajta jövendőmondó, gondolatolvasó viselkedést eredményez. Egy ismerős nem köszön az utcán. – „ Biztosan annyira lenéz, hogy még köszönni sem méltat.”  (Hibás következtetés)
• Csak a negatív dolgokat fogja fel, és veszi észre. (Szelekció)
• Egy negatív helyzetet, eseményt általános érvényűnek, szabálynak tekint. Két napig rossz idő volt a nyaraláson. – „Egész nyaralás alatt esett az eső.”  (Általánosítás)
• Ha pozitív visszacsatolást kap, keresi mögötte a hátsó szándákot, esetleg át is fordítja ezt negatívvá „Biztosan akar valamit tőlem. ; Köztudottan rossz ízlésé van, nem csoda, ha én tetszem neki.„ (A pozitívumok érvénytelenítésé)
• Eseményeket hibásan értékeli, alábecsüli, felnagyítja. Apró hibák katasztrófálisnak való megélése, míg a pozitívumait lényegtelennek minősiti. (Torzítás)
• Érzelmeket tényként kezel. „Reményteleséget érzek, biztos azért van mert a problémáim megoldhatatlanok és gyógyíthatatlan vagyok.” (Hamis következtetések)
• Tilalmak rendszerében él és értelmez. Amik bűnösség érzését keltik, másrészt haragot, ellenségességet eredményeznek. „Meg kell tennem azt. ; Nem lenne szabad így viselkednie velem. „ („Kell” állítások)
• Mindent magára vesz, önvádló. Indokolatlan felelősségvállalás a negatív eseményekért. (Megszemélyesítés)
• Vagy fekete vagy fehér.„Ha nem sikerül jelesre vizsgáznom, az azt jelenti, hogy nem tudok semmit. „ (Végletekben való gondolkodás)

Ezeket a gondolati mintákat olykor mindenki követi, az eltérést azonban a mennyiségi, és intenzitásbeli megélés jelenti. Nagyon fontos, hogy ne vonjunk le messzemenő következtetéseket, ha ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkozunk, pláne ne diagnosztizáljunk. Fordítsunk kellő időt szeretteinkre és ha azt tapasztaljuk, hosszabb ideje fennáll a búskomor hangulat, érdemes szakember segítségét felajánlani. 

Ma már rengeteg módszer közül választhatunk, nem kell attól félnünk, hogy diliházba zárnak a negatív gondolataink miatt. Ki-ki a hitének megfelelően vehet igénybe segítséget. Orvosi vagy alternatív megoldást. Pszichoterápiák, viselkedésterápia, kognitív viselkedésterápia, kineziológia, művészetterápia, mozgásterápiák.  Az is előfordulhat, hogy egy elkövetkező új életesemény, élethelyzet lendíti ki az illetőt a sötét felhők közül. 

Nem is hinnénk, hogy mennyien küzdenek ezekkel a nehézségekkel, persze ez nem oldja fel a bennünk rejlő pusztító gondolatokat, de valahol szívmelengető tud lenni, hogy valaki megért minket....

 Photo by EMILE SÉGUIN �� on Unsplash