Ha függőségről beszélünk általában üres üvegek, dohányfüst és a félkarú rabló jut eszünkbe. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni olyan mindennapi tényezőkről, amik szintén uralhatják a gondolatainkat, cselekedeteinket. 

Függhetek-e az ebédemtől?

Egy különlegesen finom falat elfogyasztása ugyan azokon az agyterületeken vált ki kémiai folyamatokat, mint a szex, és a kábítószerek használata. Persze manapság nem akkora vétek elfogyasztani egy zacskó kekszet, mint drogokat használni, viszont az agyunk számára hasonló mértékű "öröm" elixír lép működésbe.

A függés: 

Olyan ismételt viselkedési forma, amelyhez az adott személy kényszeresen ragaszkodik, függetlenül annak negatív, az ő és mások életét veszélyeztető hatásaitól. 

A kielégületlenség, ingerlékenység vagy a gyötrelmes sóvárgás, amikor azonnal elérhetetlen vagy kivitelezhetetlen. 

Tartósság és visszaesés. 

Az evéssel kapcsolatban rögtön az jut eszünkbe, hogy nincs másra hatással csak a fogyasztóra, biztos vagyok benne, hogy az őt körülvevő embereknek nehéz nézni, hogy szerettük a vesztébe rohan.

Elkezdtem a téma után kutakodni, és még mielőtt beleástam volna magam az agykutatás rejtelmeibe rájöttem, hogy ennek az egész függősdinek nagyon komoly kémiája van. Hormonok és neurotranszmitterek, dopamin meg receptorok, szóval minden olyasmi, amire azt mondjuk, hogy nem tudjuk befolyásolni. Ezek a területek az agyunkban parányi helyet foglalnak el, mégis képesek vagyunk sokszor úgy viselkedni, mintha ez lenne életünk központi tényezője. 

Ezeknek a kémiai koktéloknak közreműködésével képesek vagyunk örömöt érezni sportolás, társasági tevékenységek vagy egy jó vacsora után. Valahogy úgy vagyunk összerakva itt a Földön, hogy szeretünk örömöt érezni, és van hozzá egy "programunk" ami emlékszik is a jól bevált örömforrásokra. Chips, fánk meg zsíros kenyér. Kevésbé feltűnő és egyértelmű jelenség egy az evéstől függő személy. Aki úgy éli az életét, hogy minden társasági és nem társasági tevékenységet az elfogyasztandó étel köré szervez. Vacsorák, reggelik, délutáni kávé-sütik. Filmnézés meg nachos. Hazafele meg már csak az otthoni fagyira tud gondolni. 

Az étkezéshez való viszonyunkat biztosan meghatározzák korábbi tapasztalataink, mint az - "amíg nem eszed meg nem állsz fel az asztaltól ; ha nem eszed meg a husit, nincs desszert ; ne kézzel egyél" -  nevelő célzatú mondatok. Sajnos léteznek azok az élethelyzetek is, amikor az illető sokáig nem jut hozzá a kívánt ételhez, mert nincs anyagi keret, a későbbiekben ha módja lesz rá, valószínűleg pótolni fogja az elszenvedett hiányt. 

Sajnos még nem doktoráltam, úgyhogy nem tudok és nem is szeretnék pontos leírásba bocsátkozni az agyi folyamatokról. Az én olvasatomban, az emberi test és a vele szinkronban működő lélek, nem lehet független egymástól, az agyi folyamatok mellett kell, hogy legyen lelki tényező, ami miatt kétszer több vagy kevesebb ételt fogyasztunk el. Ahogy mondani szokás kettőn áll a vásár. Szerencsére erre találtam más okosabb emberektől  is gondolatokat. 

..az emberi lényeket nem redukálhatjuk az idegrendszerük kémiai folyamatainak a szintjeire,.... az agy fiziológiája akkor is az ember életének eseményivel és érzéseivel összefüggésben formálódik. 

 

...egy vegyület iránti függőség kialakulásához három faktor szükséges: fogékony szervezet, addiktív potenciállal rendelkező drog, és stressz. 

- Dr. Máté Gábor

Úgy tűnik, a túlzott kalóriák elfogyasztása nem az agyunkban zajló folyamatok miatt van. Sokszor elérhetetlen számunkra az öröm, valamilyen rég elszenvedett trauma, folyton munkálkodó rossz családi minták, szeretetlenség érzése, elégedetlenségünk magunkkal. Ilyenkor könnyebb csak kinyújtani a karunkat a hűtő ajtajáig, mint elemezni rossz hangulatunk okait. Instant örömszerzés. Akárhogy is van jelenleg, higgyünk benne, hogy függőségeink kordában tarthatóak, kezelhetők. Legyen elég bátorságunk jót akarni magunknak és ne külső forrásból fenntartani örömünket. Forduljunk szakemberhez, és próbáljunk új módszert találni a bennünk tomboló viharok elcsendesítésére. 

 Felhasznált irodalom: 

Dr. Máté Gábor - A sóvárgás démona

Photo by Toa Heftiba on Unsplash

Emlékeztető, hogy a hétköznapokban és magunkban is megtaláljuk a harmóniát.  

Figyelj az alvásod minőségére:

A megfelelő regenerálódás elengedhetetlen összetevője az alvás milyensége. Biztosítsd a szervezetednek a megfelelő körülményeket.  

Mik ezek? 

Készülj a lefekvésre, testileg, lelkileg. Ha pizsamában alszol, válassz természetes anyagokat, abból is olyan fazonokat, amik kevésbé testhezállóak. Úgyis egész nap ruhában vagyunk, így "szellőztetjük a bőrünket". Mesébe illő lenne, ha teljesíteni tudnánk, hogy ágyba kerülés előtt egy-két órával már ne találkozzunk kék fénnyel.( pl.: telefon) Érdemes kihasználni az eszközökön bekapcsolható éjszakai módot, ami kicsit sárgává teszi ugyan a monitort, de élvezeti értéke nem csökken. Minden esetben sötétben, villogó eszközök, mesterséges fények nélkül térj nyugovóra, ezzel segíted bizonyos hormonok optimális termelődését. Ha lehetőséged van rá, szüntesd meg körülötted lévő zajokat. 

Photo by Thought Catalog on Unsplash

Válassz minőségi ételeket: 

Amikor ételt választasz, gondolj arra, hogy nem csak a tested táplálod vele, hanem a szellemi energiáidat is. Az értékes tápanyagok segítenek fejben is összeszedettnek lenni. Ami az iskolában még jó tippnek bizonyult, a csokievés a jobb teljesítményért, mára megdőlni látszik. Az agyadnak inkább fehérjékre, és jó minőségű zsírokra van szüksége a megfelelő működéshez. 

Ha teheted, (márpedig igen) vásárolj piacon, kistermelőktől, kézműves termékeket. Joghurt, zöldség, hús, savanyúság, magok, tojás. Ha már ott vagy, tedd meg a Föld bolygóért, hogy viszel magaddal táskát, és mellőzöd a nejlonzacskó használatát. A minőség jelzője a legendákkal ellentétben nem feltétlenül a borsos ár. Nem minden arany ami fénylik, ugye... Jól teszed, ha szánsz kis időt az összetételek elolvasására. Keress fel kisebb boltokat, ahol az eladók a saját portékájukat árulják, beszélgess velük. Érezni fogod a különbséget az áruk között. 

Szánj időt a kedvenc tevékenységedre: 

A dolgos hétköznapokban általában azok a tevékenységek szorulnak háttérbe, amik látszólag nem hasznosak. Ahhoz viszont, hogy ne unj bele a munka - evés, ivás - alvás Bermuda-háromszögébe és hatékonyan tudj működni, szakíts időt arra, hogy fel tudj töltődni lelkileg.

Biztosan tudod, mi az ami után úgy érzed kerek a világ, lehet ez egy regény, fürdőzés a kádban, vagy egy séta a szabadban.  Nem kell hosszútávú terveket szövögetned, gondold át a következő napjaidat és próbálod meg rendszerbe szedni. Biztos akad egy héten legalább két szabad órád. Jegyezd be a naptáradba a kedvenc időtöltésed, így nem felejtesz el feltöltődni.